~Tökéletes barátság 30.rész

Sziasztok:D Elsőnek is szeretnék bocsánatot kérni, amiért nem voltam, és szombatig leszek megint csak:/ de remélem ugyan úgy fogjátok olvasni, amikor visszatérek majd, mint eddig:) Amúgy szerintem nagyon fog majd tetszeni nektek a Határtalan Szabadság:D Leírtam pár részt egy papírra, és szerintem kurva jó lesz:D Remélem azt is fogjátok majd olvasni:) Jó olvasást!:)<3
10 rész, és vége;)

18+

"...I Love You..!"

Még mindig Harry szemszöge:
Már 2 hete nem találjuk Natit, és mindenki rohadtul aggódik érte. Már mindenhol kerestük, a telefonját sem veszi fel. Végig kérdeztünk minden egyes barátot, ismerőst, vagy rokont, de senki sem találja. A rendőrséget nem hívtuk, nem is fogjuk. Vagyis egy ideig nem.
- Hol a fenébe lehet? - Ültem le a kanapéra.
- Nem tudom. De már kezd nekem hiányozni. - Ült le mellém Lou, majd magam elé bámulva gondolkozni kezdtem. 2 hete nem aludtam, de őszintén, nem vagyok álmos. Amúgy sem tudnék aludni. Nem is akarok.
- Biztos végig kérdeztünk mindenkit? - Nézett rám aggódva Enikő, majd beugrott.
- Jenna! - Kiáltottam, majd kirohantam a kocsimba, és a reptér felé indultam.

Nataie szemszöge:
- Jobban vagy? - Ült le mellém Jenna.
- Már igen. Szerintem lázam már nincs. Egy kicsit fáj még a fejem. - Mosolyogtam.
- És mi lesz a többiekkel? Előbb utóbb rá fognak jönni, hogy itt vagy.
- Nem fognak. - Mondtam, majd bekapcsoltam a TV-t.

*Másnap*
Harry szemszöge:
Már Párizsban éjszakáztam, és kiderítettem, hogy Jenna hol lakik. Bementem a szállodába, majd a takarító nő, elárulta, hogy melyik a szobája. Bekopogtam, és ki is nyitotta, majd rám is csapta.
- Őm...Szia! - Nevettem.
- Nincs itt Nati!
- Azt se tudod, mit akarok! - Nevettem ismét.
- ...Mit akarsz?
- Itt van Nati?
- Nincs!
- Tudom, hogy itt van. És kérlek engedj be! Beszélni akarok vele! - Kezdtem el tolni az ajtót, majd nagy nehezen megadta magát.
- Jó....Még alszik. A kanapén találod meg, de ne keltsd fel, mert mg beteg! Rád bízhatom, míg elmegyek kajáért?
- Igen.
- Okés, de ha kérdi, nem én engedtelek be! - Nézett rám idegesen. felnevettem, majd leültem Nati mellé. Hihetetlen édesen szuszogott. Bebújtam mellé, majd hallottam, ahogy Jenna kimegy. A kezemet a derekára tettem, majd közelebb húztam magamhoz. Végig csókolgattam a nyakát, majd láttam, hogy lassan a szemét kinyitja.
- Harry?! - Kérdezte remegő hangon, majd megdörzsölte a szemét. A kezét lassan remegve végig simította az arcomon, majd megcsókoltam.
- Szeretlek, és a világ bármelyik pontjára érted megyek! - Súgtam.
- Szeretlek Harry... - Lehelt egy puszit az ajkaimra.
- Én is nagyon szeretlek... Amúgy ha Jenna kérdezi, magadtól ébredtél fel! - Mondtam.
Felnevetett.
- Rendben!
- És akkor haza jössz?
- Az attól függ...
- Mindenkinek nagyon hiányzol.
- Nem attól...
- Akkor?
- Hajlandó vagy velem járni? - Mosolygott. rákacsintottam, majd heves csókolózásba kezdtünk.

Natalie szemszöge:
Egy pillanat alatt lekaptam róla a pólóját. Ő a pólómon keresztül kicsatolta a melltartómat, amin felnevettem, és a melltartómat, és a pólómat egybe lekapta. A térdemet felhúzta a csípőjére, majd lerugdostam róla a nadrágot. Rajtam eleve csak egy bugyi volt, amit egy szép mozdulattal lehúzott rólam. Valahogy alá kerültem, majd lehúztam róla a boxerét. Egy pillanatig megcsodáltuk egymás testét, majd a teljes hosszát belém tolta. Felnyögtem. Most nem érződött rajta, hogy erőltetné a dolgot. Gyorsítani kezdett, én pedig a tempóval együtt nyögdécselgettem.
- Ez már hiányzott! - Éröltette ki az ajkain Harry.
Felnevettünk. A nagy élvezetben a vékony bőrt kezdte vadul szívni, és harapdálni. Én csak hátradöntöttem a fejem. Élveztem a helyzetet. Harry már a végsebességen volt, amikor egy nyögés kíséretében elélveztünk.
- Hiányoztál! - Mosolygott.
- Fogd be! - Mondtam makacsul. Felnevetett.
- Tényleg nagyon szeretlek! - Nyomott egy puszit az ajkaimra. - És kérlek, beszéljük meg, ha valami nem jó. Rendben?
- Rendben! - Mosolyogtam.

- Jó reggelt álom szuszék! Azt hittem, már sosem kelsz fel! Vagy Harry ébresztett? - Jött be Jenna, majd letette a szatyrokat az asztalra.
- Nem, magamtól keltem. - Mondtam.
- Akkor okés. Látom megbeszéltétek! - Mosolygott.
- Igen. És újra együtt vagyunk! - Kulcsolta Harry a kezét össze az enyémmel.
- Örülök neki! - Mondta.

*Éjszaka már Natiék házában*
A lányok elmentek a fiúkhoz aludni, és még nem tudják, hogy itt vagyok. Harryvel megbeszéltük, hogy ma nálam alszik. Éppenséggel vacsorát készítek egy szál melltartóban, egy bugyiban, és egy combfixben (meleg volt, és a combfixet Harry kérte, hogy vegyem fel) ő meg elment zuhanyozni. Spagettit csinálok. Harry visszajött, de csak annyit vettem észre, hogy a vizes mellkasa a hátamhoz ér, és a hasamat kezdte gyengéden simogatni, közben az ajkaival behintette a nyakamat. Kirázott a hideg, a gyomrom meg görcsbe szorult. Ezt ő is észre vette, és ezen felnevetett.
- Még is ki izgatott fel ennyire? - Nevetett.
- Szerinted? - Kérdeztem. felnevetett. A spagettit megettük (finom volt), majd Harry felkapott az ölébe, és felvitt a szobámba már aludni. Gyengéden berakott az ágyba, majd bebújt mellém. Betakart kettőnket, maj egymást szemét kezdtük bámulni.
- Akkor járunk? - Súgta.
- Igen...- Súgtam én is.
- És akkor mit szolnál, a Hawaii úthoz?


[By:Dóri.Styles]