~Tökéletes barátság 26.rész

"...Számomra a mosoly a legértékesebb emberi tulajdonság a világon...:}"

- Taylor...Légyszi ne! - Mondtam, de belevágott a szavamba.
- Kuss! Mit keresel az én barátnőm közelébe?
- Taylor...fejezd be kérlek. Mi szeretjük egymást Natival. - Mondta Harry, majd összekulcsoltuk a kezünket.
- Nati...Tényleg ezt akarod? - Nézett rám idegesen.
- Igen... - Súgtam.
- Akkor viszlát! De ezt szeretném neked adni! - Nyomott a kezembe egy kis ékszeres dobozt, de visszaadtam neki.
- Add olyan lánynak, aki meg is érdemli. - Húztam a vállamon, majd Harryvel elindultam haza. Vagyis nálam haza. Taylornak nincs ott cucca, szóval nem kell visszajönnie már. Igazából nagyobb dologra számítottam, hogy bunyó lesz, vagy bármi, de örülök, hogy nem lett.
- Egy hógolyó csata? - Mosolygott. Válasz helyett hirtelen, és gyorsan felvettem a földről egy kis havat, és az arcába nyomtam, majd röhögni kezdtem. - Nati...Ezt te sem gondoltad komolyan! - Mondta totál nyugodtan, közben  fejét rázta, majd lassan kis lépésekkel közeledni kezdett felém. Én hátráltam egy lépés. Majd még egyet. Megfordultam, majd rohanni kezdtem visítozva, és nevetve. Harry üldözőbe vett, majd utolért. Gyengéden lelökött a földre, megfogott egy marék havat, és megmosdatott.
- Ez hideg! - Nevettem.
- Mert a hó milyen legyen? - Nevetett ő is, majd a kezét kinyújtotta felém. Megkapaszkodtam benne, majd lehúztam magam mellé. Beleültem az ölébe, majd hátradöntöttem. Én felé hajoltam, majd egy ölnyi havat a fejére zúdítottam.
- Áááááh! - Kiáltott ki a hó alól, és mielőtt ismét megfürdetne, felálltam, és futni kezdtem. - Na várjál csak! - Állt fel, és utánam rohant. Egy fás részhez értünk, és én ösztönösen elbújtam egy mögé. - Ezt nem úszod meg! - Mondta, majd keresgélni kezdett, de 5 perc után sem talált meg. Kimásztam a fa mögül, majd rohanni kezdtem Hazza felé. Mivel háttal volt, ráugrottam a hátára, és mind a ketten előre estünk. Ráültem a hasára, és addig nem engedtem el onnan, míg be nem vallja, hogy ln nyertem.
- Na?! Bevallod már?! - Mosolyogtam elégedetten, majd a fejét a hóba nyomtam.
- Najó....Most az egyszer te nyertél! - Nevetett, majd leszálltam róla, és a kezemet felé nyújtottam, ami nagy hiba volt, ugyanis várhatóan lehúzott maga mellé. Vagyis magára, majd szenvedélyesen megcsókolt. - Tudod mennyire hiányzottak már az együtt töltött idők?
- Nem, de nekem is hiányoztak! - Mosolyogtam aranyosan, majd felálltam. A kezét felém nyújtotta, hogy segítsek neki, de nem segítettem. Sóhajtott egyet, majd vigyorogva megrázta a fejét. Nagy nehezen feltápászkodott, majd kéz a kézben elindultunk haza.
- Sziasztok! - Köszönt Harry, majd én is.
- Sziasztok! Hát ti?! - Kérdezte meglepődve Zayn, majd Harry válaszként egy puszit nyomott az ajkainkra.
- Végre! - Lépett mellém Eleanor, majd megölelt.
- Amúgy hol van Noah?! - Kérdeztem értetlenkedve, és senki sem akart válaszolni. - Hahó! Válaszoljatok már!
- Ha megnézted volna az ajándékunkat, meg is tudnád! - Csavarta a mellkasán össze  kezét Hayley, majd duzzogva leült a kanapéra, és kínjában mosolygott egyet. Felnevettünk, majd az ajándékomért nyúltam.
- NEKTEK VAN NORMÁLIS ESZETEK?! - Emeltem fel a hangomat.
- Igazából nincs, de ki nézi?! - Vett a szájába Enikő egy popcorn darabot. Húzott egyet a vállán, majd török ülésben leült a kanapéra. Ismét felnevettünk.
- És nektek pont egy nyaraló kell Hawaiin?! Hát nincs eszetek. - Húztam egyet a számon.
- Jó ötletnek tűnt, és úgy gondoltuk, örülni fogsz neki! - Mondta gúnyolódva Hayley, és ott pampogott nekem, és a nyelvét húzogatta, majd ismét bedúrcázott, de nem bírta sokáig. Mindenki ismét felnevetett.
- Igazad van, nem örülök neki, mert nagy hülyeség ennyit költeni rám. - Tettem le az asztalra az ajándékomat, majd lehuppantam Enikő és Hayley közé a kanapéra. - Akkor most hol van Noah?!
- Képzeld, elment apudhoz L.A.-ba, mert úgy terveztük, hogy oda elmegyünk, te és Harry elmentek a nyaralódba, majd vissza jösztök. Nati, te ha akarsz ott karácsonyozol, mi meg megyünk haza karácsonyozni. És karácsony után költözik ide Krisztina. - Durcázott Louis is.
- Én nem akarok apával karácsonyozni. Max karácsonyozok itthon egyedül. Nem fogok belehalni! - Mosolyogtam.
- Nem fogsz egyedül karácsonyozni, mert jössz velem anyáékhoz! - Lépett mögém Harry.
- Óh, meg mit ne! - Mondtam.
- Mert mi bajod van anyával, Gemmával, és Dustyval?
- Semmi! Szeretem Annet, Gemmát, és Dustyt is, de tudod ki akar ott zavarni nektek. Harry...Nem fogod fel! Karácsonyról beszélünk! Minden család együtt van, de én nem akarok most apáékkal karácsonyozni.
- De már a családunk tagja vagy! Te nem fogod fel, hogy szívesen látunk!
- Biztos vagy te ebben?! - Néztem fel rá.
- Igen! Biztos! És hidd el, Gemma, és anya is fog annak örülni, hogy velünk karácsonyozol! Még Dusty is! Na és hogy én mennyire, arról már ne is beszéljünk! - Kacsintott.
- Már rosszra gondolsz! - Nevettem, majd lehajolt hozzám, és lágyan megcsókolt.
- Khm....Mi is itt vagyunk! - Szól rám Josh.
- Nem vagyok vak! - Kacsintottam. Ő megforgatta a szemét.
- Amúgy akkor Liam, Anna, Kati és Noah elmentek apuhoz? - Kérdeztem, közben Harry felállított. Leült a helyemre, majd az ölébe ültetett.
- Igen. De nem akarunk felmenni? - Kérdezte Hazza.
- Már rosszra gondolsz! - Mosolyogtam, majd felálltam, és megvártam, míg ő is feláll, majd ráugrottam a hátára.
- Ez most komoly?
- Igen! - Mosolyogtam, majd a hátán felvitt. A szobámba letett. - Én is így gondoltam! - Nyomtam egy puszit a nyakára, majd ledőltem az ágyamra, az egész helyet elfoglalva. Harry nem hagyta annyiba, és megcsikizett, amitől felálltam, és el tudta foglalni a helyet.
- Én is így gondoltam! - Mosolygott elégedetten, majd a kezét a tarkóján összekulcsolta. Nem zavartattam magam, ráfeküdtem, amitől ilyen vicsori mosollyal kezdett mosolyogni. Sóhajtottam egyet.
- Nem lehetne később?
- Rendben! Ha eddig vártam, pár óra nem a világ vége! - Simogatta meg az arcomat.
- Harry... Most benne vagyok, hogy újra járjunk, de megígérsz, hogy nem fogsz megint megcsalni? - Néztem rá aggódva. Az arcáról eltűnt a mosoly, és a szemöldökét ráncolni kezdte, amiről nekem most ezer kérdés lett a fejemben.
- Ugye nem képzeled, hogy lennék olyan idióta, hogy megint elveszítenélek?! Hülye lennék... Végre visszakaptalak, és remélem, hogy örökre együtt leszünk! - Nyomott egy puszit a fejemre, majd a mellkasára visszahajtottam a fejem.
- Én is! - Súgtam úgy, hogy alig nyitottam ki a számat, valószínű, hogy nem is hallotta. Nem kellett sok, hogy elaludjak.

Este 8 körül ébredtem fel, és Harry még aludt. Ránéztem az órára, ami megerősítette a hitemet, hogy 8 óra van. Mivel már elé régen jakuzziztam, gondoltam kimegyek. Már sötét volt, és a hó esett, de így imádok. Lementem már fürdőruhába, majd bementem egy törülközőért a fürdőszobába. Magamra tekertem, felvettem egy papucsot, majd beleültem a forró vízbe. Csak én vagyok itthon Harryn kívül, szóval senki sem zavarhat. Körülöttem buborékok jelentek meg, és elég sok hab. Halkan bekapcsoltam egy kis zenét, majd hátra dőltem, és élveztem a kényeztetést.
- Szia! Felébreszthettél volna, hogy én se maradjak ki a jóból! - Hallottam meg Harry hangját. Kinyitottam a szemem, majd megláttam őt teljesen pucéron belemászni a vízbe.
- Nem volt szívem felébreszteni. De most komolyan így akarsz fürödni?! Engem nem zavar, de ha megjönnek a többiek?!
- Nyugalom! Megértem Zaynt, hogy húzzanak el ma éjszakára. Enikő Zaynnél alszik, Hayley Joshnál, Louis meg Eleanornál.
- Ééééééééééés megint rosszra gondolsz! - Húztam el az "és" szót, majd felnevettünk. Harry nevetéséhez egy kacsintás is járt, majd hirtelen megragadta a lábamat, és mivel szemben ült velem, a lábamnál fogva az ölébe húzott. A kezét a derekamra fonta, míg én a kezeimet végigsimogattam izmos hasán, majd azt vettük észre, hogy valami hátulról lefröcskölt. Ilyedve néztem hátra, de Harry csak nevetett az egészen. Nem értettem, mi lehetett az, csak annyit vettem észre, hogy valami a hátamhoz dől. Megfordultam, majd én is felnevettem, ugyanis Suzy volt az. Leült az ülésre, majd nézte, hogy Harryvel beszélgetünk, vagy épp csókolózunk. Ráfektettem a fejem Harry mellkasára, ő pedig az állával támasztotta a fejét a fejemen, és gyengéden simogatott, amitől kirázott a hideg. Éreztem arcvonásain, hogy valami nem stimmel neki.
- Kérdezhetek valamit? - Kérdezte. Tudtam...
- Persze!
- Mért nem akarsz apukádékkal karácsonyozni?
- Bonyolult.
- Képes vagyok felfogni!
- Háth...Mivel hogy anya meghalt...És hogy ott apa...Emlékek...Karácsony anya nélkül....Érted...
- Igen, és megértelek, de nem is bonyolult.
- És hogy arra gondoltam, hogy ha anya nélkül, akkor legyen apa nélkül is.
- Szerintem én is így döntöttem volna... De ugye azt tudod, hogy tényleg komolyan szívesen látunk anyuékkal?!
- Igazából fogalmam sincs, hogy jó ötlet-e, hogy én ott zavarkodjak.
- Nati...Figyelj rám..! Te soha az életben nem zavarnál. Rendben?! - Kérdezte. Én hátrább dőltem, hogy a szemébe tudjak nézni, majd lágyan, de szenvedélyesen megcsókolt...

Remélem bejövős:DD Minimum 5 komi a köviig:D<3

[By:Dóri.Styles]