~Boundless Freedom 1.fejezet

Sziasztok:D Íme az 1. rész:D Rem tetszik:D
Amúgy mostantól be fogunk vezetni egy ilyen kis "napikérdést" vagy hogy mondjam:D Csak hogy kicsit szorosabb legyen a kapcsolat köztünk:D Szeretem az olvasóimat♥
Ez a rész am nem lett valami esemény dús, de a kövibe már a 1D iis benne lesz:) Remélem fogjátok követni a blogomat:) Szeretnék sok komit, és sok feliratkozást még:D No meg ott a "Kövit" gomb is:DD
Ti milyen zenéket szerettek??:D / A 1D-n kívül /:)

"Nem vagyok lusta...

...Csak most nincs kedvem hozzá..."

- Na? És mik a terveid a nyárra? - Zárta be helyettem a szekrényemet Will.
- Háth... Nem veled foglalkozok! - Gúnyolódtam.
- Höhö! - Kuncogott. - Vicces vagy Jus! Na de most komolyan! Mire készülsz?
- Ugyan azt csinálom, amit az elmúlt 4 évben. Nem veled foglalkozok! - Nevettem, majd megkerestem a húgomat, Jesst.

Meg is találtam. Persze az ebédlőben ült, és hallgatta azt a buzi együttest.

- Szia süket! - Vettem ki a füléből a fülhallgatót. Olyan igaz testvéri szeretett van köztünk.
- Ó! Miért vetted ki? - Kapcsolta ki a zenét.
- Öröm volt megszakítani! - Mosolyogtam gúnyosan.
- Bunkó vagy!
- Csak őszinte!
- És idén is abban a hotelban fogsz dolgozni?
- Igen, és nem érdekel, te is jössz! Nem fogsz Codyval (ő a barátja) nyaralni!
- Már késő! Kocsimosást vállaltam!
- Na persze...
- Na jó! Ez szar hazugság volt! A hazugságokban te vagy a profi!
- Mint minden másban!
- Egoista vagy!
- Csak őszinte! - Kacsintottam, majd felálltam, és már indultam haza.

Hihetetlen, hogy a lányok rá bírtak beszélni egy társasházra. Úgy nincs vele bajom, de hogy mindig szaladgálni kell lefele, ha ki kell nyitni az ajtót, meg minden. És ráadásul a 10. emeleten vagyok. Még szerencse, hogy van lift.

Házit mint mindig, most se csinálok. Szóval felvettem egy rövid gatyát, és egy laza pólót, majd bevágtam 4 szendvicset. Megragadtam egy csokis dobozt, majd beültem vele a TV elé. Kikerestem valami mesét, majd bámulni kezdtem.

A mesémet a csengő zavarta meg. Gondolom Jess lehet az, bár ki tudja.
Vettem egy nagy levegőt, majd igyekeztem lemenni kinyitni az ajtót. Mire megjött a lift, simán leértem volna a lépcsőn, de lusta vagyok.

- Szia! - Köszönt.
- Szia! - Öleltem át. - Látom hoztál holnapra ruhát. Itt alszol?
- Igen, ha nem baj.
- Nem... Mert amúgy Cody?
- Elment ma L.A.-ba, és hétfőn jön vissza.
- Holnap péntek. Nem sok idő. Addig ha akarsz, maradhatsz.
- Oks, köszi - Mosolygott, majd indultunk fel.

- Hagytál legalább nekem csokit?
- Úgy ismersz, mint aki hagy? - Dőltem le elégedetten a kanapéra.
-  Hihetetlen, mennyit zabálsz, és nem látszik meg rajtad...
- Foci... - Válaszoltam egyszerűen.
- Van valami hús itthon?
- Tudod jól hogy vega vagyok! Mit keresne itt hús?!
- Nem tudom... Csak arra vagyok most éhes...
- Menny le a mellettünk lévő kajáldába.
- Adsz pénzt? - Tartotta ki ártatlan mosollyal a kezét felém.

Megforgattam a szemeimet, majd megkerestem a pénztárcámat. Belenyomtam 2 gyrosra való pénzt, majd eltűnt
Sajnos megint fel kellett állnom, mert. valaki csengetett.

- Tudod ki fog lemenni! - Beszéltem magamban, majd úgy döntöttem, hogy az illetőnek ledobom a kulcsot az ablakon.
Ezt meg is tettem, majd egy perc alatt felért. Lori, és Anne volt az. Szar, hogy nem egy suliba járunk, de háth...na...

- Szia! - Köszöntek szinte kórusban, majd megöleltem őket.
- Sziasztok! - Köszöntem, majd a kezükben lévő kis szatyorra néztem. - Az mi az?
- Kis ajándék!
- És még is minek?
- Csak úgy... - Mosolyogtak, majd akaratom ellenére a kezembe nyomták az ajándékomat.

Egy kis édes dobozka volt benne. Kinyitottam. 6 muffin foglalt helyet. Felnevettem.

- Tökéletes ajándék!
- Tudjuk, hogy szereted! Elsőnek Lori húst akart adni! - Nevetett Anne.

Megjött Jess is, majd bementünk a nappaliba, és TV-ztünk, hülyéskedtünk, beszélgettünk, meg minden. Rendesen kibeszéltük a pasikat, mondjuk ők főleg csak arról a buzikról beszéltek. Jó, bevallom, helyesek, de olyan buzisak, és nyálasak. A zenéjükről már ne is beszéljünk.

- Ugyan már! Mit lehet bennük szeretni?! - Mondtam.
- Te sosem fogod azt megtudni! - Nevetett Lori.
- Ha igazi zenét kartok hallgatni, hallgassatok egy kis Justin Biebert, Conor Maynardot, vagy épp skrillexet, Dj Bl3ndet!
- A 1D akkor is a legjobb!
- Csak szerinted!
- Szerintünk, meg még kitudja hány millió Directioneré! - Javított ki Anne.

Megforgattam a szemeimet, majd már lassan menni készültek. Mi is aludni készültünk már Jessel, mert 11 óra van, és nem szeretem, ha ő sokáig marad fent. Én kibírom tovább, de akkor behisztizik, ha én még maradok. 16 éves létére még elég hisztis. Mondjuk én is 18 éves létemre.
Anyuék meghaltak... Még 4 éves koromban betörtek, és meggyilkolták őket. A keresztanyámhoz kerültünk, majd 4 éve elköltöztek Floridába, mi meg itt maradtunk. Kicsit nehéz volt 14 évesen elélni, de mindenki rengeteget segített...

Reggel az ébresztőórámra ébredtem. Utálok korán kelni.
- Jess! - Nyögtem.
- Mi van? - Nyögte ő is.
- Ez az utolsó nap! Mond azt, hogy beteg vagyok, és nem megyek!
- Okés, de én sem megyek!
- Ok - Mondtam.

Ezt megbeszéltük, de akár tetszik, akár nem, nekem délután 1-kor fel kell kelnem. Megyek be a hotelba. Minden nyáron ott dolgozok. Vagyis a felét ott töltöm. Vagy a negyedét inkább. Vagy még annyit sem... Kb 3 hetet dolgozok, és amennyire rendes a főfőnököm, megadja az egész nyári fizetésemet. És a főnökömről már ne is beszéljünk, Mrs.Tomsonról. Utálom... Még a hányinger is rám jön, ha rá gondolok.

- Jess! - Nyögtem.
- Mi van?
- Csinálj nekem kaját!
- Minek?
- Mert éhes vagyok bazdmeg!

Ezen felnevetett. Kimászott az ágyból, majd 10 perc múlva vissza is jött üres kézzel.

-Hol a kajám?
- Csinálj magadnak!
- Csinál a faszom!
- Az csinálhat!
- Majd mindjárt megcsinál téged!

Felnevetett. Én nagy nehezen kikúsztam az ágyból, majd a konyha felé igyekeztem, de fél úton megálltam, mert elfáradtam.

- Jess!
- Mi van?
- Vigyél be a konyhába!
- Mi a varázsszó?!
- Fölruglak!
- Vicces vagy!
- Tudom! - Nevettem. Felkapott a hátára, majd bevitt nagy nehezen.


[By:Dóri.Styles]