~Tökéletes barátság 4.rész

Sziasztok:) Itt lenne az új rész:) Remélem tetszeni fog:) Légyszí komizzatok:) Jó olvasást:)

- Nati! Natalie! Kérlek! – Kiáltottam, majd magamhoz öleltem a földről felemelve. Visszatettem a földre, és egyszer csak nevetni kezdett, és rám nézett.

- Bocsi, de nem bírtam tovább! – Mondta, majd felállt a helyéről. – Így kell ezt Natalie Grey módra! Oh Yeah! – Csapott bele Jenna és Cher kezébe.

- És így kell ezt Harold Edward Styles módra! – Mondtam, majd felkaptam az ölembe, és beledobtam a lányt a vízbe. 

- Jól van, ezt talán megérdemeltem.

- Talán? – Kérdeztem, majd kisegítettem a medencéből, de ő belehúzott. Kiszállt, majd odament a lányokhoz.

Natalie szemszöge:

- Ti mért nem vagytok vizesek? – Kérdeztem.

- Mert nem akarjuk, hogy azok legyünk. – Mondták, majd Zayn az oldalamra sétált. Egymásra néztünk, majd bólintottunk egyet. Ő megragadta Jennát, én meg Chert, és a medence széléhez vittük őket.

- Te hogy bírsz el engem? – Kérdezte Cher.

- Erő izom, tejet iszom! – Kacsintottam rá, majd elengedtem az ölemből, de ugyan ott maradt, ahol eddig volt. A nyakamba kapaszkodva maradt fent. A szeme csukva volt, és sikítozott. – Ugye tudod, hogy nekem már ugyan mind egy? – Kérdeztem, majd vele együtt beleugrottam a vízbe. Zayn is beledobta Jennát. Kiszállt mindenki a vízből, kivéve én.

- Bombaaaaa! – Kiáltott fel Harry, majd beleugrott a vízbe. Én kerestem a szememmel, hogy hol van, de sehol sem találtam. – Levegő! – Kiáltott, majd a vállamnál fogva lenyomott a víz alá.

- Te nagyon hülye! –Nevettem el magam, majd kiültem a medence szélére. A többiek bementek készülni, kivéve engem, és Harryt. Harry csatlakozott hozzám, és együtt néztük a naplementét. Ez olyan filmbe való volt.

- Figyelj! Tudom, hogy nem fogsz megbocsátani, de legalább hallgass meg! – Mondta. Én bólintottam egyet, majd rá szegeztem a tekintetemet, amitől ő zavarba jött. – Szóval… Én nem szeretem Shopiát. Nem voltam akkor magamnál, mert ittam is. Na, jó! Lehet, hogy volt bennem egy kis józanság, de akkor sem akartam.

- Ezt még meg fogod bánni! Én flegma vagyok, és makacs! – Mondtam. Rám mosolygott.

- Engem nem érdekel, csak az, hogy bocsáss meg! – Mondta.

- Rád én nem tudok haragudni! – Mosolyogtam rá, majd magamhoz öleltem. Percekig csak öleltem, majd elengedtem a szorításomból, és mentem a többiek után készülni. Harry még örült a pillanatnak, majd futott utánam.  Felkapott a lépcső előtt az ölébe, majd rám mosolygott.

- Még egyszer utoljára! – Mondta, majd felvitt az ölébe az emeletre. Letett az ajtó előtt, majd ő is elment a szobájába készülni, és én is. Mosolyogtam ezerrel, mint egy nem normális, és ez a többieknek is feltűnt.

- Neked mi bajod van? – Érdeklődött Cher.

- Semmi! – Öleltem meg, majd rávillantottam a fogaimat, és mentem fel készülni. Átöltöztem, és mentem vissza le. Már Harry is lent volt. Kitárta egy nagyon, nagy mosollyal a kezét, és megölelt.

- Ja! Most már értem! – Mondta Cher, majd elnevettük magunkat. Szerencsére Jenna nem volt lent, mert meg is ölt volna, ha megtudja, hogy megbocsátottam Harrynek.

Percekig csak ölelgetett. El tudtam volna aludni az ölében. Elengedett, majd lefeküdtem a kanapéra. Harry is jött utánam. Ledőltem a kanapéra, ő meg a földre leült a kanapénak dőlve.

- Gyere nyugodtan ide! – Mondtam, majd felültem.

- Nyugodtan pihenj egy kicsit! – Mondta, de én nem hagytam. Elé álltam, majd a kezemet nyújtottam neki. Várt pár másodpercet, majd a kezembe kapaszkodva felállt.

- Nati! – Szólalt meg Jenna. – Hazamegyek egy fél órára, mert otthon hagytam a telefonom töltőjét, és lemerült. – Mondta, majd egy ölelés után kiment az ajtón. Harry eközben lefeküdt a kanapéra, én meg rajta keresztül leültem, és a hátamat a háttámlának dőltöttem. Pár percig maradtunk ebbe a pózba, utána meg Harry maga mellé húzott. Én háttal voltam neki. A kezét lassan a derekamra tekerte, és várta a reakciómat. A kezemet rásimítottam az övére, úgy néztük a TV-t.

Harry szemszöge:

Nati tök aranyos volt. Legszívesebben ott megcsókoltam volna. Kicsit közelebb hajoltam hozzá, és adtam egy puszit az arcára. Nem zavartak a többiek. A puszimat egy nagy mosollyal fogadta. Pár percig néztük a TV-t, majd elaludt. Átfordult hozzám, majd a fejét a mellkasomra hajtotta. A kezét is a mellkasomra simította, és szorosan hozzám bújt. Lehet, hogy nem direkt csinálta, mert aludt, de akkor is jólesett. Legszívesebben megcsókoltam volna ismét, de akkor fel fog kelni, és nem szeretném, ha a mellkasamról leszállna. 

- Sziasztok! – Jött be Jenna a szobába, de mindenki egyből lepisszegte, főleg én. Csodálkozva nézett kettőnkre, de nem foglalkoztam vele. Nati haját gyengéden a füle mögé tettem, és simítottam az ujjammal egyet az arcán. Lassan kinyitotta a szemét, majd rám mosolygott, és átölelt. Lassan az ajkaihoz hajoltam, majd vártam egy picit, a reakciójára várva. Belenéztem a szemébe, majd a szájára, majd ismét a szemébe. Az ajkaink között már csak pár centi lehetett.

- Nati! Gyere, segíts egy kicsit! – Zavarta meg a majdnem csókot Jenna. Nati húzott egyet a száján, majd odament Jennához. Nem haragudtam Jennára, mert megértem, hogy csak Natit akarja védeni, de nem kell tőlem. Nem fogom átverni.

Natalie szemszöge:

- Ezt muszáj volt? – Súgtam oda Jennának, majd kicsit oldalba böktem.

- Igen! Nem fogom hagyni, hogy megint átverjen! – Mondta.

- De nem hiszem, hogy megint át akarna verni.

- És ha még is? Nem engedem!

- Én megértem, hogy aggódsz értem, de tudok vigyázni magamra! – Mondtam, majd magamhoz öleltem.

- Persze. Úgy, mint a múltkor!

- De azt már megbánta! Vagyis remélem. Ha nem bánta volna meg, akkor nem akart volna megcsókolni. – Mondtam, majd durcásan felrohantam a szobámba. Elővettem a deszkámat az ágy alól, majd vissza lementem. Megragadtam egy szendvicset, amibe segítettem neki, és mentem le kicsit ellazulni a gördeszkával. Felpattantam, majd mentem el.

Harry szemszöge:

Natalie kiment a deszkájával a kezében, én meg odamentem Jennához.

- Figyelj! – Mondtam neki, de ő nem figyelt rám, csak folytatta tovább a munkáját. – Én nem akarom átverni Nataliet. Akkor se akartam, csak véletlen volt.

- Akkor is védeni fogom tőled, akármennyire is megsértődik! – Mondta.

- Ha egyszer szeret, akkor nem tudsz neki parancsolni. Én is szeretem őt, és eszembe sincs, hogy ezt a lehetőséget elhalasszam! – Mondtam, majd leültem a kanapéra. egy órát néztem a fiúkkal a TV-t, amikor megjött Nati.

Natalie szemszöge:

- Figyelj! – Mentem oda Jennához, aki még mindig a konyhába végezte a munkáját. – Tudom, hogy aggódsz értem, de tudok vigyázni magamra. – Mondtam neki, a reakciójára várva.

- Hmmm… - Sóhajtott. – Oké, nem bánom, de ha megint összetörsz, akkor nem én vagyok a hibás!

- Köszönöm! – Mondtam, majd szorosan magamhoz öleltem. Pár másodperc múlva elengedtem az ölelésemből, majd mentem fel átvenni az izzadt ruhámat, és lezuhanyozni.

 - Helló! – Köszönt Cher, amikor beléptem az ajtón. – Nem akarunk diszkóba menni? Hívhatnánk még Jennát, Daniellát, és még pár barátnődet is, ha akarod.

- Jó ötlet! Lezuhanyozok, átveszek valami diszkósabb ruhát, te addig menjél, és szólj a lányoknak. Danielle lent van próbán, pár perc múlva végez. Én addig szólok pár barátnőmnek telefonon. – Mondtam, majd bementem a fürdő szobába, egy diszkósabb ruhával a kezemben. Elsőnek felhívtam Jessit, Hopet, Hollyt, Vicket, és Tamarát. Egy fél óra múlva találkozunk a parkba. Lezuhanyoztam, átöltöztem, kisminkeltem magam, és a lányokkal megcsináltuk egymás haját. Készen álltunk az induláshoz, már csak Daniellet vártuk. Felvettem a kedvenc tűsarkúmat, majd lementünk, vártuk Daniellel. 

- Váóó! – Mondták a fiúk. De idióták. Kicsit arrébb léptem, hogy rám ne nagyon nézzenek, de pont nekiütköztem egy kicsit Harrynek.

- Bocsi! – Mondtam, majd hátráltam egy lépést. A derekamnál fogva közelebb húzott magához, majd odahajolt a fülemhez.

- Vigyázz magadra! Nem akarom, hogy valaki más ágyában ébredj! – Mondta, majd elnevettük magunkat, de ő komolyan gondolta. Mielőtt elhúzta volna az arcát, nyomtam egy pici puszit az arcára.

- Sziasztok! – Jött be Danielle.

 - Szia! – Köszönt neki mindenki.

- Gyere Rómeó! – Fogta meg Louis Harry karját, majd leültek a kanapéra.

- Te is gyere Júlia! – Fogta meg Cher a karomat, majd kimentünk az ajtón.

- Későn jövünk! Ne várjatok! – Kiabáltam vissza, majd indultunk a parkba a lányokhoz. Már ők ott voltak. Bemutattam mindenkit mindenkinek, majd a park melletti diszkó felé vetettük az irányt. Bementünk, majd táncolni kezdtünk. Nagyon jól éreztük magunkat. Volt ”pár” fiú, aki felkért minket táncolni, de mivel imádok táncolni, azért nem mondtam nemet. Sokat ittunk is. Jenna, Hope, és én ittunk a legtöbbet, de a többiek is sokat ittak.

- Jó estét emberek! – Ment fel a DJ a színpadra. – Tudomást szereztünk arról, hogy itt van 2 X-factoros leányzó. Igaz-e?

- Igen! – Kiabálta be a tömeg.

- Akkor megkérném legalább az egyiket, hogy jöjjön fel a színpadra, és énekeljen nekünk valamit! – Mondta, majd felmentem a színpadra, mert Cher nem nagyon akart most.

- Sziasztok! Jól érzitek magatokat? – Kérdeztem, majd a közönség beordította, hogy:

- Igen!

- Az egyik kedvenc számomat fogom énekelni. Tudom, nem épp diszkóba való, de én nagyon szeretem. – Mondtam, majd Miley Cyrustól, a party in the usát kezdtem énekelni. A közönség élvezte. Sokan engem néztek, de több volt az olyan, aki táncolt inkább. Befejeztem, és olyan nagy tapsvihar lett, hogy az hittem, beszakad a dobhártyám. A lépcsőn lefelé majdnem leestem, amikor mentem le, de szerencsére nem látta senki.

- Szia! – Tette valaki a vállamra a kezét.

- Szia! – Öleltem meg. – Hogy kerülsz ide?

- Több okból. Unatkoztunk, hiányoztál, és valamit el kell mondanom.

- Mi az Harry?

- Nem szerettem volna elmondani, de muszáj. Nem akarok neked hazudni, és azt se szeretném, ha valaki mástól tudnád meg.

- Nyögd már ki Harry!

- Megcsókoltam Shopiát.

- Mi? Miért?

- Nem volt direkt. Csak odajött hozzám, adott egy puszit a számra, és a pusziból csók lett.

- Áh, nem, egyáltalán nem direkt volt. Hogy tehetted ezt? Pedig most megbíztam benned! Tudod, egyáltalán mit érzek irántad? Nem vagyok olyan, mint Shopia, nem voltam pompon lány, jobban szeretem a sport csukát, és nem a magas sarkút. De ha neked egy kis ribanc kell, akkor ott van ő! Engem felejts el! – Sírtam el magam, majd indultam a kijárat felé.

- Natalie várj! – Fogta meg a karomat, de én kihúztam a szorításából. Levettem a tűsarkúmat, majd szaladtam haza Harry elől. Ő futott utánam.

- Kérlek! Hallgass meg! Még nem mondtam el mindent! – Fogta meg a karomat.

- 2 perced van! Nem több!

- Az elég! Szóval… Csak azért csókoltam vissza, mert az egyik barátnője neki lökött. Az a csók is tarthatott 1 másodpercig. Én nem akartam! Én csak téged akarlak!

- Ha kiderül, hogy másképp volt, soha többet nem fogsz látni engem!

- De így volt! Kérdezz meg bárkit, csak ne Shopiát, mert ő hazudna, és tönkretenne. Én csak is 1 lányt fogok szeretni, úgy, mint téged!

- Mi?

- Majd a kislányunkat. – Kacsintott rám, majd közelebb hajolt hozzám. Az ajkaink már összeértek éppen hogy, de még nem csókolóztunk.

- Direkt szívatsz? – Kérdeztem. Elnevette magát, majd lassan megcsókolt. A nyelve utat tört a számba. Végre… Percekig csókolóztunk, majd szorosan magához ölelt.

- Szeretlek! – Mondta.

- Én is! – Mondtam, majd összekulcsolt kézzel mentünk haza. Olyan pia szagom volt. Gyorsan lezuhanyoztam, majd bebújtam az ágyba. Harry bent maradt velem, míg elalszok. Szorosan mellébújtam, majd elaludtam.

Reggel 7 körül ébredtem fel. Már mindenki fent volt. Nem emlékeztem semmire az estéből. Milyen baromságokat csinálhattam? Felálltam, majd mentem le a többiekhez. A hajam kicsit kócos volt, és még pizsiben voltam, voltam, de nem érdekelt.

- Jó reggelt Hercegnő! – Állt Louis elém, majd egy poharat nyomott a kezembe.

- Kakaó? – Kérdeztem.

- Igen.

- Azt szeretem! – Mondtam, majd inni kezdtem. Hamar megittam. Betettem a mosogató gépbe, majd leültem a kanapéra. – Valaki elmondaná, hogy mi történt az éjjel? Semmire sem emlékszem.

- Te tényleg nem emlékszel semmire? – Kérdezte Harry.

- Nem, de mondjuk, amiket leművelhettem igazából nem is nagyon akarom tudni! Mindjárt jövök, csak átöltözök! – Mondtam, majd felmentem. Harry szomorú volt valamiért. Mivel bánthattam meg éjszaka? Pedig nem szoktam berúgni. Mind egy. Bementem átöltözni, és megfésülni a hajam a fürdő szobába, majd az ágy melletti bőröndömért nyúltam. Amikor kihúztam az ágy alól, megláttam mellette Harry cipőjét. Most már mindenre emlékszem. Akkor ezért volt szomorú! Betettem a pizsamámat a bőröndbe, majd szaladtam le Harryhez.

- Ezt elfelejtettem! – Mondtam, majd közel hajoltam hozzá. A kezét rátette a derekamra, én meg a vállán pihentettem az én kezeimet. Elsőnek csak egy kis puszit adtam neki, de abból csók lett. A többiek minket néztek, de nem foglalkoztunk velük. A kezét a derekamról lecsúsztatta a fenekemre. Kis perverz, de én így szeretem.

- Szeretlek! – Súgta a fülembe.

- Én is! – Mondtam, majd leültünk az asztalhoz enni. Niall letett egy rántottának kinéző valamit elém. – Ez mi?

- Rántotta! – Lelkesedett Niall.

- És azt várod, hogy ezt egyem meg?

- Legalább kóstold meg!

- És ha meghalok tőle?

- Akkor így jártál! – Nevette el magát, majd a számba vettem egy kis darabot. Szörnyen rossz volt. Köhögni kezdtem, és kiköptem a kukába. – Niall! Ne haragudj meg, de ez szörnyű! Én inkább csinálok magamnak!

- Nekem is csinálj akkor! – Mondta Zayn.

- Nekem is! – Mondta Louis.

- Ha már csinálsz, akkor csinálj nekem is! – Mondta Liam.

- Akkor most már csinálhatnál nekem is! – Tette hozzá Harry.

- Na, jó! Akkor csinálj nekem is! – Mondta Niall.

- Van annyi tojás? – Kérdeztem.

- Nekünk kb. összesen 30 kell, neked meg szerintem 4-5. Nem? – Kérdezte Niall.

- Nekem elég 4. Cher! Jenna! Ti nem kértek? – Kérdeztem.

- Mi már ettünk! – Kiáltották vissza, majd nekiálltam a rántottának. 35 tojást vertem fel, mert Niall amennyire bír zabálni. – Azért köszi Niall, hogy gondoltál ránk. – Mondtam, majd megöleltem.

- Én nem is kapok? – Nyávogott Harry.

- Már mindjárt kész van.

- Én az ölelésre gondoltam.

- Jaaa! Most nem! – Nevettük el magunkat, majd a rántottához fordultam. Harry felállt a helyéről, és hátulról megölelte a derekamat.

- Tudod, milyen édes vagy, amikor dolgozol? – Súgta bele a fülembe, majd adott egy puszit a nyakamba.
- Még nem mondtad soha! – Mondtam, majd a karjaiban felé fordultam.

- Mert még nem volt rá alkalmam. – Mondta, majd csókolózni kezdtünk. A keze, mint mindig most is lecsúszott a fenekemre. Hogy ezen mért nem csodálkozok?

- Hagy csináljam a rántottát!

- Még egy puszit kérek!

- Okés! – Mosolyogtam rá, majd egy nagy puszit leheltem az ajkaira.

- Így mindjárt más! – Kacsintott rám, majd visszafordultam a rántottához. Pár perc múlva készen lett, majd letettem az asztalra, és enni kezdtünk. Szerintem jól sikerült. Niall csak zabálta. Ezen se csodálkozok.
- Csak egy kérdésem van... Lefeküdtem valakivel? - Kérdeztem, majd mindenki Harryre nézett, köztük én is.
- Most mért néztek így rám? Nem feküdtünk még le! - Nyomta meg a még szót, majd mindenki evett tovább. - De terveztük! - Mondta, majd megint mindenki ránézett. - Csak vicceltem! - Nevette el magát. Megforgattam a szemeimet, majd a tányért betettem a mosogatóba.
- Lehet, hogy megfogom azt bánni, hogy veled játok! - Öleltem meg, majd leültem a kanapéra, de Harry egyvől fel is állított. Leült ő a helyemre, és az ölébe ültetett.

- Mikor lesz próba? - Motyogtam.
- Fél óra múlva. Nincs nagy kedvem menni! - Mondta, majd átölelt. Szorosan hozzábújtam, majd nézni kezdtük a TV-t.
A fél óra hamar eltelt. Egy utolsó pillantást vetettem a külsőmre, majd indultunk le. Shopia féltékeny szemekkel nézte, Harryvel a kezeink össze voltak kulcsolva. A szemeivel ölni tudott volna. Próbáltam nem rá figyelni, de nem nagyon sikerült. Én kezdtem a próbát, addig a többiek gondolom a mentoraival voltak. Örültem neki, hogy Cherl lett a mentorom. 

- Jöhet a következő! – Kiáltotta a statiszta, majd lefelé a színpadról Shopiát, és a 3 barátnőjét láttam meg. A térdem remegni kezdett, amikor mellette mentem el.

- Ne foglalkozz vele! – Állított meg Jenna amint leértem a színpadról.

- Könnyű azt mondani! – Mondtam, majd leültem a többiekhez.

- Elfáradtam! – Dőltem le a kanapén, már a szobánkban.

- Hidd el, én is! – Szorított egy kis helyet Cher mellettem. Felültem, hogy másoknak is legyen helyük. Louis és Niall leültek mellém, de Niall egyből fel is állt, és elém lépett, majd leguggolt.

- Natalie! Csinálnál nekem szendvicseket? Te olyan finomat tudsz csinálni! – Hízelgett. Felnevettem, majd a konyha felé mentem.

- Én is kérek! – Mondta Harry.

- Ne kezdjétek, megint! Mindenki kér? – Kérdeztem. Bólogattak, majd elővettem a hozzávalókat.

* 1 év, 5 Hónappal később *

Harryvel szakítottunk, mert túl sokat veszekedtünk. 3.-ok lettek az X-factorba, én meg 2. Nem is baj, hogy szakítottunk Harryvel, mert ő lett a legjobb barátom. Cher turnén van, Jenna meg elköltözött Párizsba. Harryék turnéra mennek, és én is megyek velük. Egy hónapja nem jelentem meg sehol. Koncertet se adtam. Tom dühös lett, ezért be kell pótolnom az 1 hónapot, és tovább kell ezt csinálnom.

- Nati? – Kiáltott le apa.

- Mi van? – Kérdeztem. Rengeteget változtam ez alatt a 7 hónap alatt.

- Tudom, úgy volt, hogy 3 hónapra mentek, de nem így lesz. Egy fél évre mentek.

- Hogy mi? Nem erről volt szó!
- Tudom, de hogyha elmondtuk volna, nem egyeztél volna bele!
- Akkor is beleegyeztem volna, de mért nem mondtátok el hamarabb? Vagy egyáltalán mért kellett hazudni?
- Sziasztok! - Jöttek be a fiúk az ajtón, majd egymás mellett a kanapé mögé álltak. Keresztbe tettem a kezeimet, majd rájuk néztem. Ölni tudtam volna a tekintetemmel. - Valami rosszat tettünk?
- Mi az, hogy fél év, és én erről nem tudok semmit?
- ...Bocsi...
- Beleegyeztem volna simán, de mért hazudtatok?
- Mert féltünk, hogy mégsem... Jött oda hozzám Harry, majd megölelt. - Ne haragudj ránk...
- Nem haragszom, csak mérges vagyok!
- Az ugyan az!
- Nem igaz! Fent vannak a bőröndjeim! Le lehet hozni őket! - Huppantam le a kanapéra egy elégedett mosollyal az arcomon, majd a fiúk elindúltak a cuccaimért, Egyenesen a buszra vitték fel őket.
- Neked több holmid van, mint az egész One Directionnak. - Lihegett Liam.
- Lány vagyok! Fogadd el! - Mondtam, majd a konyhába csináltam magamnak 2 szendvicset. Leültem a fiúk mellé a kanapéra, ami nagy hiba volt. A kezembe vettem az egyik szendvicset, amit Harry el is vett tőlem, közben meg Niall a tányéron lévőt. - Ez most komoly?
- Aha! - Dünnyögte Harry tele szájjal, alig érthetően. Egy nagy mosoly lett az arcán. Kikaptam a kezéből a szendvicset, majd enni kezdtem. A legjobb barátom, úgy hogy nem számít, hogy már evett belőle. Felnevettem, majd a kezemben lévő fél szendvicset elfelezte, majd mind a kettőt kivette a kezemből, és mind a kettőt megette. A szája tele volt szendviccsel, az arcán meg vaj és kecsap, meg minden más ami a szendvicsbe volt. Még nagyobb mosoly lett az arcán. Niall már rég megette az egészet.
- Indúljunk lassan! - Állt fel Niall. - Éhes vagyok, és van otthol Nado's-os kaja!
- Okés szólok anyciéknak. - Mondtam, majd indúltam el, de neki ütköztem apcinak, meg anycinak. Mi mennénk! - Mondtam, majd kimentünk. Anycit agyon ölelgettem, majd amikor apcihoz került a sor, történt egy kis cikis sztori. A kezembe nyomott egy óvszeres dobozt. A fiúknak vörös volt a fejük, annyira röhögtek, én viszont próbáltam komoly maradni, de majdnem bele röhögtem a pofájába én is. Apcitól is elbúcsúztam, majd felszálltunk a turné buszra. Induláskot belőlem is kitört a röhögés.
- Csá! - Vettem fel a telefonomat.
- Helló! - Köszönt Tom. - Ma fotótásod lesz 3-tól. A fiúknak is.
- Nekem?
- Igen, neked. Attól függ, hogy egy hónapra eltüntél, ugyanúgy kell mindent csinálnod, mint előtte.
- Okés. Átadom a fiúknak is. Csá! - Tettem le a telefont. - Ma 3-korfotózás! Amúgy meg minek a túrnébusz, ha szállodában alszunk?
- Nem tudjuk. Már kérdeztük Tomot, de azt mondta, hogy mivel te is jössz, kényelmesebb lesz, de igaza volt. - Mondta Niall. Lassan befejeztük a nevetést is.
- Szóval... - Tette le a bőröndöm egyikét Zayn, már a házban. - Kivel akarsz aludni?
- Zayn, te éjszaka horkolsz. Ezt még az X-factorból tudom, mert áthallatszott a szobánkba. Niall, te éjszaka jársz ki kajázni, amire felébrednék. Louis, rólad ne is beszéljünk. Harry, veled alszok, de Liam, ha menekűlnöm kell Harry elől, akkor számítok rád. - Néztem rá, majd egyszerre bólintottunk egyet.
- Nekem most muszály ennem! - Lépett Niall a hűtőhöz. Felnevettünk, majd odamentem a többi fiúhoz.
- Nektek akkor fel kell vinnetek a bőröndjeimet. - Tettem Louis vállára a kezemet, majd cipekedni kezdtek. Pár perc alatt felvitték. - Na látjátok? Nem is volt olyan nehéz. De most mennem kell átöltözni, mert megsülök. - Mondtam, majd mentem fel Harry szobájába. A kedvenc rövidnadrágomat, és egy pántos felsőt kaptam magamra, majd mentem vissza a fiúkhoz.
- Csinálsz nekem olyan szendvicset? . Térdelt le elém Niall.
- Igen, de ezért mért kell könyörögni? - Kérdeztem.
- Csak féltem, hogy nem-et mondasz.
- Hülye vagy! Mindenki kér?
- Igen! - Mondták a fiúk, majd a pulthoz fordúltam. Sajnos a fiúknak háttal voltam. Nagyon kezdték nézni a seggemet. Pár percig bírtam magam visszafogni.
- És ez most jó nektek? - Fordúltam feléjük.
- Te azt el sem tudod képzelni, hogy mennyire... - Mondta Zayn, de még mindig a seggemet bámulta. - Amúgy te szakítottál Harryvel, vagy Harry veled?
- Harry velem.
- Buzi vagy Harry? - Nézett Zayn Harryre.
- Nem buzi!
- Akkor mért szakított veled? Csak egy buzi dobna téged.
- Nem buzi! - Dobtam hozzá egy szendvicset. Harry tudta, hogy Zayn csak viccel, de még is rosszul esett neki. Egy valamit nem tudok. Most az nem tetszett neki, hogy Zayn viccből buzizza, vagy megbánta, hogy szakított velem.  Felállt a kanapéról, majd ment fel.
- Harry! - Kiáltottam, majd utánna szaladtam. A szobájának az ajtaja előtt kaptam el. Megfogtam a kezét, amiből valahogy összekulcsolta a kezünket. Felém fordult. Gyönyörű szemei tele voltak könnyekkel. Percekig csak néztük egymást, majd olyat kérdezett, amin meglepődtem.
- Szeretsz még? - Kérdezte. Nem válaszoltam, de ő csak a válaszomra várt. Hazudni semmit sem ér, de nem tudom, hogy megéri-e kockáztatni a barátságunkat. Már én is a könnyeimmel küszködtem. Megfogta a két kezével a derekamat, majd szorosan magához húzott. A homlokunkat egymásnak döntöttük. Az ajkaink is közel voltak egymáshoz. Azt hittem, hogy meg fog csókólni, de nem tette, majd ismét megkérdezte. - Szeretsz még?