~Tökéletes barátság 2.rész

- Jó reggelt hercegnő! – Köszönt Liam és Louis.

- Jó reggelt nektek is! – Köszöntem mindenkinek, majd adtam nekik egy ölelést. Harry örült neki a legjobban.

- 1 óra múlva próba. – Mondta Cher.

- Az még messze van!  - Nyögtem oda neki, majd ledőltem a kanapéra. Legszívesebben elaludtam volna. – Amúgy, hogy kerültem fel tegnap?

- Harry felvitt. – Mondta Cher. Ránéztem Harryre, aki rám mosolygott. Én is mosolyogtam, és egy pici fejbólintással jeleztem, hogy köszönöm.

- Jó reggelt! – Jött be kényes hangon Shopia, és leült Harry ölébe. Senki sem köszönt neki. Harry sem örült neki, hogy az ölébe ült, de ezt nem mutatta ki. Shopia meg féltékeny rám, pedig nincs is köztem és Harry között semmi. Vagy még is? Nem tudom. Jó fej és aranyos srác, és ahogy Cher is mondta, cuki.

- Mit szólnátok ma este egy partihoz? – Kérdezte Lou. Egyből felpattantam, pedig most szinte már halott voltam.

- Partiiiiii!!! – Kiáltottam fel, majd a többiek elnevették magukat.

- Ezt igennek veszem. – Mondta Louis. Mindenki örült, hogy ilyen lelkes vagyok. Niall letett egy csomó szendvicset az asztalra, de ezt csak én vettem észre. Körülnézett, és betett egyet a zsebébe.

- Láttam! – Szóltam rá Niallra, aki megijedt. A többiek elnevették magukat, majd leültünk, és ettünk.

- Jó tudni, hogy tudtok szendvicset csinálni. – Mondtam.

- Gondoltuk, hogyha már felkelsz, akkor ne neked kelljen most az egyszer. És a tegnapi palacsintát is meg akartuk köszönni. – Mondta Harry, majd mindegyik fiút megöleltem egyesével. Amikor Harryhez értem, percekig csak ölelt. Én már nem öleltem, de ő még mindig. Nem azért nem öleltem tovább, mert nem akartam, hanem azért mert Shopia folyamatosan álköhögést színlelt.

- Jól van! Elég lesz már! – Szedett szét mindek ő nagysága.

- Próba után megbeszéljük, hogy ki mire lesz felelős a partin. – Mondtam, majd elmosogattam a koszos tányérokat. Harry is besegített. Egy tálat fogott az ölébe, és felém fordult.  Véletlenül rám öntötte a benne lévő vizet, de nem direkt.

- Bocsi! Nem akartam! – Sajnálkozott. Én megfogtam egy másik tálat, és ráöntöttem. A többiek is beszálltak a csatába, kivéve Shopiat. Louis ő nagysága előtt állt, és le akartam locsolni, de arrébb ment, és véletlenül Shopiat locsoltam le. Felsikított, majd durcásan bement a szobájába. Pár percig csen volt, és mindenki csak állt egy helyen, Louis odajött hozzám, és mérgesen nézett rám. Hírtelen felenyhült az arca, és mosolyogni kezdett.

- Büszke vagyok rád! – Ölelt magához. Már majdnem sírt. Egyszerre csak nagy őrjöngés tört ki mindenkiből, főleg Cherből.  Mindenki belecsapott a kezembe, kivéve Zaynt.

- Megyek, és öltözök. – Mondtam. Cherre néztem, de Harry mögötte állt, és úgy nézett ki, mintha Harryre néznék. – Jössz segíteni?
- Igen! – Felelte Harry, és elindult felém.

- Őm….Én Cherre gondoltam. - Mondtam, majd elnevettük magunkat.

- Megyek! – Mondta Cher, és mentünk fel a szobánkba. Felvettem egy fekete csőnadrágot, és egy egyszerű pántos felsőt. Kisminkelni se sminkeltük ki magunkat. A pólóm színéhez megfelelően felvettem egy olyan színű Converse csukát. Felkontyoltam a hajam, megvártam, míg Cher is készen lett, és mentünk le. A fiúk a kanapén, egymás hegyén, hátán voltak. Megint mi mentünk elől, és ismét a seggünket bámulták. Mi elmentünk a mi mentorunkhoz,  a One Direction elment Simonhoz, és a többiek meg a helyükre.

És 1, 2, 3, 4…. Mondta a tánctanár. Még egyszer elpróbáltuk, majd vége lett végre. Sprinteltem felfelé a szobámba, de amikor a kanyart vettem be, akkor nekiütköztem Harrynek, és elestem.

- Jól vagy? – Kérdezte, és felsegített a földről. – Hova sietsz ennyire?

- Igen jól vagyok, és nem tudom, de már alig vártam, hogy vége legyen, Imádok énekelni, és táncolni, de nagyon elfáradtam. – Feleltem.

- De ugye azért még a parti áll?

- Azt ki nem hagynám. – Mondtam, és mind a ketten sétáltunk fel. Ledőltünk a kanapéra, és nézni kezdtük a TV-t.

- Sziasztok! – Jött be Shopia a mi részünkbe, és leült Harry és közém. Én egyből felálltam, és mentem inni. Visszamentem, és Shopiatól jó távolra elültem. Harry is elment inni, és leült Shopia és közém. De édes. Látszott rajta, hogy csak azért csinálja, hogy mellém tudjon ülni. – Hánykor lesz a buli?

- Te honnan tudod, hogy lesz? – Kérdezte Harry.

- Olyan hangosan beszéltetek, hogy áthallatszott. – Mondta szőkeség, de ez nem igaz. Biztos csak hallgatózott.

- 5-kor szeretnénk kezdeni. – Mondta Harry.

- Remek! Engem megtaláltok a másik szobába. - Mondta, majd elment.

Harry kicsit közelebb ült hozzám, amitől nagyon hevesen kezdett verni a szívem. Ásítottam egyet, majd azon a helyen, amin nem Harry feküdt megpróbáltam egy kicsit lefeküdni. Nagyon pici hely volt.

- Nyugodtan ide feküdhetsz! – Mondta Harry, és a kanapé háttámlájának jobban nekidőlt, hogy elférjek előtte. – Amúgy neked van barátod? – Törte meg a csendet.

- Nincs. – Feleltem. Nem mertem megkérdezni, hogy neki van-e barátnője, mert akkor tudni fogja, hogy tetszik nekem. Vagy nem tetszik? Nem tudom. Neki ott van Shopia. A kezével át akart volna ölelni, de akkor bejött Niall.

- Úúúúúúúú! Ti mit csináltok? – Kérdezte.

- Semmit! –Álltam fel gyorsan a helyemről, és bementem a konyhába. – Akkor kezdjük szervezgetni a bulit?

- Igen, ez jó ötlet! – Állt fel Harry is a helyéről.

- Akkor megyek, hívom a többieket. – Mondtam, majd elindultam. Megkerestem a többi fiút is, a lányokat is, és mindenki mást Shopiáékon kívül.

- Na, akkor! – Ültem le az asztalhoz. – Niall és Cher! Ti rendezzétek a kaját! Cher te azért kellesz Niall mellé, mert ha nem figyelsz, megeszi az összeset, mire elkezdődik a buli. – Mondtam, majd mindenki elnevette magát. – Én és valaki rendezzük a zenét.

- Én! – Jelentkezett Harry.

- Oké, akkor Harry és én rendezzük a zenét. Liam és Zayn ti meg rendezzétek az italokat. Ne csak alkoholos legyen! – Mondtam.

- És én mit csináljak?  - Hallottam meg egy ismerős hangot a hátam mögül. Megfordultam, és Jenna mosolygós arcát láttam meg.

- Jenna! – Kiáltottam fel, majd a nyakába ugrottam. – Te hogy kerülsz ide?

- Gondoltam, meglátogatom a barátnőmet.

- Jól tetted! – Engedtem el az ölelésemből. – Akkor te csinálod Louissal a díszítést.

- Oké, de az ki? – Kérdezte, majd mindenkit bemutattam neki. Szerintem Zayn jött be neki a legjobban.

- Natalie! Nem lehetne, hogy én nem az italokat választom? Nekem kicsit másabb az ízlésem, mint a többieknek, és én csak alkoholosat rendelnék. – Mondta Zayn.

- Oké! Akkor te és Jenna díszítettek, Louis és Liam ti meg az italokkal foglalkoztok. – Mondtam. Liamet mindenképpen az italokhoz szerettem volna berakni, mert ő néz ki a leg érettebbnek.  Annak viszont nagyon örültem, hogy Harry velem akart zenét választani. – Mindenkinek megfelel minden?

- Igen! – Válaszolták. Harry örült legjobban a munkájának.  Délután fél 4 volt. Minden páros elment telefonálni, kivéve mi Harryvel, és Zaynék. Harry összecsatlakoztatott minden hangfalat, ameddig én letöltöttem a közösen kiválasztott zenéket. Volt benne mindenféle. Jennáék is készen lettek a díszítéssel. Nem akartam túlöltözni, de mivel Jennának és Chernek ugyanolyan ízlése volt, kénytelen voltam.

Szerencsére a szoknyáról lebeszéltem őket. Mindenki elment készülni. A lányokkal megcsináltuk egymás haját, és segítetünk egymásnak, hogy mit vegyünk fel. A fiúk már lent voltak az udvaron, de mi még mindig Cherre vártunk. Végre ő is készen lett. Nekem megcsörrent a telefonom. Intettem a lányoknak, hogy nyugodtan menjenek.

- Szia, anya! – Köszöntem anyunak.

- Szia, kicsim! Minden rendben van? – Kérdezte.

- Igen minden rendben van. Nagyon jól érzem magam.

- Figyelj! El kell mondanom valamit. Ezt már szerintem te is tudod.

- Elváltok? – Kérdeztem, majd egy könnycsepp jelent meg a szememben.

- Igen. Holnap megyünk a bírósághoz. Ezt már szerintem te is érezted.

- Igen. De ha neked jobb apa nélkül, akkor megértem. Ne mennyek haza?

- Nem! Nem kell! Mi megvagyunk.

- Igazából, amit apa leművelt velem a múltkór, még örülök is egy kicsit.

- Ennek örülök is egy kicsit. Na, menny! Érezd jól magad! Szeretlek! Szia!

- Én is szeretlek! Szia! Ja, és üdvözlöm Davidet!

- Oké, átadom! Szia! – Mondta, majd letette a telefont. Letöröltem a könnycseppjeimet, majd mentem le a többiekhez. A folyosón még 1-szer megnéztem magam a tükörbe. Vettem egy nagy levegőt, majd kinyitottam az ajtót. Minden szempár rám nézett. Kicsit zavartan éreztem magam. Csak Shopia volt szoknyába. Nem csodálkozom. Harryn aggaszkodott.

- Helló hercegnő!- Jött oda hozzám Louis.

- Helló répapa! – Köszöntem, majd mindenki elnevette magát, kivéve Shopiát, és a klónjait, de velük nem is foglalkoztam. Leültem Cher és Jenna közé, de Liam egyből fel is állított.

- Táncolunk? – Kérdezte.

- Igen! – Kiabáltam, mert a zene olyan hangos volt. Mielőtt elkezdtünk táncolni, lecseréltem a tűsarkút, amit Jenna és Cher erőltetett rám, és át vettem a Converse csukámat. Táncolni kezdtünk. Nagyszerűen éreztem magam.  Táncoltam Louissal, Niallal, és Zaynnel is. Zaynen kicsit meglepődtem, hogy ő is felkért. Volt egy szám, amin kicsit leültem pihenni. A többiek mind táncoltak. Harrynek már kicsit unalmas volt Shopia, de ezt megint nem mutatta ki. Niall megint felkért táncolni. Valami pörgős szám volt. Nem tudtam, hogy mi volt a számnak a címe, mert ezt Harry választotta. Amikor a végéhez értünk, Niall megpörgetett. Nem tudtam megállni. Harry közeledett felém, de nem láttam. Végül úgy álltam meg, hogy Harrybe ütköztem. Ránéztem, majd kiengedett az öléből, ugyanis az ölébe landoltam. Valami lassú szám jött. Remek!

- Táncolunk? – Kérdezte. Én bólintottam egyet, majd a kezemnél fogva egy üres helyre vitt. Rátette a derekamra a kezét, én meg a vállára. A szabad kezünkkel egymás kezét fogtuk. Shopia ölni tudott volna a szemével, de nem foglalkoztam vele. Én nem akarok Harryvel összejönni. Különben is! Neki ott van ő nagysága. Egymást szemét néztük. Nem bírtam ki, hogy ne viszonozzam a mosolyát. A fejemet a mellkasára hajtottam. A szíve csak úgy vert. Talán még is szeret? Nem tudom, de én szerintem szeretem. Amikor a zenének véget ért, Shopia odajött hozzánk.

- Gyere Harry! Táncoljunk! – Húzta maga után Harryt. Még mindig a kezemet fogta, de én intettem neki a fejemmel, hogy mennyen nyugodtan. Sajnálkozóan nézett rám. Louis elkapta a derekamat, majd valami repp szám következett. Louis próbált brékelni. Én is megpróbáltam utánozni a mozdulatait, de amikor forogtam, olyat láttam, amit nem lett volna szabad. Hírtelen nem kaptam levegőt. Harry és Shopia csókolóztak, de úgy, hogy Harry csókolta meg Shopiát. Én összeestem, majd kiszaladtam a kapun. Csak futottam, de nem tudtam, hogy hova. Sírni kezdtem.  Az eső is elkezdett esni. Már nagyon sötét volt. Éjfél is elmúlhatott már. Nekidőltem pár utcával arrébb egy oszlopnak pihenni. Egy részeg fiúbanda jött felém. Én ismét futni kezdtem.

- Hé! Cica! Hát ne fuss el! Mi nem bántunk annyira! – Jöttek utánam, és ezeket ordibálták. Én nem álltam meg, futottam tovább. Volt egy pince, aminek nem volt nyitva az ablaka. Választanom kellett. Vagy elkapnak, vagy beugrok az ablakon. Nekifutásból ugrottam egyet, és betörtem az ablakot. A kezemet a szilánkok összevagdosták. Nem mertem ránézni. Nagyon vérzett, de ez nem fájt annyira, mint a szívem. Kinyitottam a szemem, és körülöttem minden vér, és szilánk volt. A lábam is vérzett. Nagyon fájt mindenem. Ezt nem fogom túlélni. Már nem voltam magamnál. Elájultam.